Mi az ön története Magyarországgal?
A Konrad Adenauer Alapítvány csehországi és szlovákiai irodáját vezettem 1999 és 2004 között, és ebben az időben is jól együtt tudtam dolgozni a magyarországi kollégákkal. Mindig jól éreztem magamat Közép-Európában, és a berlini időszakom után mindenképp Magyarországra akartam jönni. Az okokat nem kell megnevezni, annyi közös hasonlóság és történelmi kapcsolat van a két ország között. Ezen túlmenően
a magyarok kedvelik a németeket, ami nincs így mindenhol.
Most újra Németországban él?
Ismét az otthonomban, Észak-Hessenben élek, egy nagyon szép környéken. Kilenc éven keresztül nagyon jól éreztem magamat Magyarországon, és az a szándékom, hogy ezután is rendszeresen Budapestre jöjjek. Tanácsadó lettem a Magyar-Német Intézetnél, és vannak más kötelezettségeim is az országban. Örülök, hogy gyakran jöhetek Budapestre és más régiókba, például Sopronba vagy Pécsre.
Sok éven keresztül volt a CDU pártalapítványának, a Konrad Adenauer Stiftungnak az irodavezetője Budapesten. Most már nincs ebben a pozícióban, és időközben a Fidesz elhagyta az Európai Néppártot. Mit gondol a fejleményekről?
Nagyon szerencsétlenül alakult az Európai Néppárt és a Fidesz együttműködése az utóbbi időszakban. A nehéz helyzet ellenére kompromisszumot szerettem volna látni, hogy a Fidesz továbbra is a Néppártban tudjon tovább együttműködni. Végül azonban egy másfajta döntés vált szükségessé. Most más utakat kell találni, amiken keresztül a strukturált politikai párbeszéd folytatható lesz. Van elegendő fontos európai téma, amikkel a felelős politikusoknak közösen kell foglalkozniuk,
akkor is, ha bizonyára gyakran fognak kritikus konfliktusok kialakulni.
Itt kevésbé a személyi kérdésekről van szó, inkább az Európa jövőjéről szóló szakkérdésekről. És itt feltétlenül szükség van Magyarország erős hangjára is.
Mi most azon személyiségeknek a szerepe, akik a CDU, az Európai Néppárt és a Fidesz között állnak, és akik éveken keresztül dolgoztak az együttműködésen?
Először is leszögezem: egy magyar kormánypárt, a KDNP most is az Európai Néppárt tagja, amire így most egy különleges összekötő szerep hárul. A magyar kereszténydemokraták befolyása most különösen fontos, és az eddigieknél is erősebben részt kell venniük a párbeszédet és döntéshozatalt szolgáló, releváns fórumokon. Biztos vagyok abban, hogy ezen keresztül a magyar-német kapcsolatok minden barátja hozzájárulhat majd a párbeszédhez. Én a magam nevében beszélek: én mindig hídépítőnek láttam a saját szerepemet.
Mindig az volt a feladatom, hogy az ellentétek leépítésén és ne azok fokozásán dolgozzak.